|
|
|
|
|
|
|
Missziómunkák
|
Meghallgatható bizonyságtétel:
|
||
|
Gyermekkoromat szép, csendes, vidéki környezetben töltöttem. Szüleim szeretetben neveltek. Keményen dolgoztak, én pedig segítettem nekik együtt a testvéreimmel. Tőlük hallottam először Istenről és Jézus Krisztusról, mert ők mélyen vallásos emberek voltak. Akkor engem ez még nem érdekelt, a természet kötötte le a figyelmemet. Pályaválasztás kapcsán városi iskolába kerültem. Nekem ez egy merőben új életet jelentett. Szabadidőmben sokat olvastam olyan könyveket, amelyek a jóknak a rossz felett aratott győzelméről szóltak. Szívesen megfigyeltem az emberek életét. A legnagyobb értéknek a szeretetet tartottam. Az örök halált, a végső elmúlást, soha nem tudtam elfogadni. Tudatosan készültem az önálló felnőtt életre. Fokozatosan a magam kezébe vettem a saját sorsom irányítását. A képességeimben, kapcsolataimban és a szerencsémben bíztam. A sorkatonai szolgálat letöltése utáni évben házasságot kötöttem. Három fiúgyermekünk született. Úgy látszott, hogy a nehézségek ellenére boldogan élünk, de Isten létezésében nem hittem. Ma már látom, milyen nagy veszteség ért engem és környezetemet a hitetlenségem miatt. Már két gyermek édesapja voltam, amikor a családban történt egy haláleset, amelyet nem tudtam feldolgozni és elfogadni. Istent vádoltam. Lelkileg mély válságba kerültem. Semmi sem használt, csak egyre rosszabb lett az állapotom. Keresni kezdtem a kivezető utat. Próbálkoztam agykontrollal és jógával. Reménykedtem és némi gyógyulást is tapasztaltam. A problémáim azonban nem oldódtak meg, sőt, újabb veszteségek értek, melyek rossz irányba befolyásolták a házasságomat. Félelmeim egyre növekedtek, ezért tovább kerestem. A tágabb családi környezetemben és az ismerőseim között voltak hívő keresztyének, akik beszéltek nekem Istenről, Jézus Krisztusról és a Biblia tanításairól, a valóságos Istenhitről. Könyveket, ismertetőket kaptam tőlük a keresztény hitről, és olvasni kezdtem a Bibliát. Megragadtam minden alkalmat, hogy hallgathassam Isten evangéliumát a rádióban és már forrásokból is. Hosszú folyamat volt, míg megértettem a kereszt igazságát. Úgy éreztem, hogy amit olvasok és hallok a keresztről és megváltásról, azt személyesen nekem mondja Isten. Isten világosan kinyilatkoztatja a bibliában, hogy nem csak bűneink vannak, hanem bűnösök is vagyunk. Rájöttem, hogy én is bűnös ember vagyok, és eddig azért éltem távol Istentől, mert a bűneim választottak el tőle. Isten azonban nem azt akarja, hogy az ember bűneiben haljon meg és elvesszen, hanem azt, hogy éljen. Van megoldás a bűneink bocsánatára. Épp ezért Isten elküldte egyszülött fiát, Jézus Krisztust a Földre, hogy megváltsa az emberiséget a bűneiből. Ezt a megváltást a Golgotai Kereszten végezte el az Úr Jézus Krisztus értünk. Meghalt a kereszten a bűneinkért. Eltemették, de harmadnapra feltámadt a halottak közül, hogy minket, bűnös embereket visszavezessen Istenhez. Ez az örömhír, amely minden emberhez szól. Isten szeretete megérintette a szívem, és az Ő kegyelméből vágytam a vele való közösségre és bűnbocsánatára. Az Ő kegyelméből felismertem, hogy az egyetlen igaz megoldás az életemre, ha Isten felé fordulok. Ezért döntöttem Jézus Krisztus mellett, és hozzá tértem. Elismertem bűnösségem és kértem Őt, hogy bocsássa meg bűneimet, szabadítson meg minden tisztátalanságtól. Kértem őt, hogy jöjjön az életembe, legyen uram és megváltóm. Az Úr Jézus Krisztus ezt elfogadta és azóta békességben élek istennel. Örök életet adott nekem. Jézus szeretet meggyógyított lelkileg, Őáltala helyre került minden az életemben. Sok harccal jár a hívő keresztény élet a kísértések ellen, de tudom, ha Jézus Krisztust engedelmesen követem, győzelemre visz. Most azért imádkozom, hogy családom minden tagja, és minden ember ismerje meg Jézus Krisztust. Ámen. Tóth Lajos |
|||
|
Legutolsó frissítés dátuma: 2008. 04. 25. |
|||
|
|
|||
